Sérülés és megelőzés a húzódzkodón és a nyújtón

SZERZŐ: SZARKA ÁKOS

2023.

Mi ez az eszköz?

A cím szándékosan említ húzódzkodót is, mivel a street workout nyújtója egy húzódzkodó, és hasonló terhelések lépnek fel mint a nyújtón, továbbá a torna nyújtó kevésbé ismert sportszer. Szóval rúd rúd, de vannak főbb különbségek, úgy mint, hogy

• a nyújtó sokkal rugalmasabb, mint a húzódzkodó
• a nyújtó jellemzően hosszabb, mint a húzódzkodó, hiszen egy nyújtó hivatalosan 240 cm, míg a húzódzkodók 100-200 cm között mozognak. Itt emelem ki, hogy nálunk a teremben van 250 cm-es rúd is! J
• a nyújtó magasabban van, hiszen kb. 278 cm magasra rakják, míg a konvencionális húzódzkodók 200-220 cm magasak. Szintén fontos információ az elkeseredett rúdkeresőknek, hogy nálunk 240 cm magasságon is van rúd, amit 300 cm-re is fel lehet rakni!
• a nyújtó átmérője egy kicsit kisebb, tehát a fogása jobb, stabilabb, ami nem is meglepő, tekintve a nagy dinamikájú akrobatikus mozdulatokat
• a nyújtó egy rugalmas szer, ami óvja az ízületeket, míg a húzódzkodón, ha nem jó a technikánk és nem csillapítjuk mozgástechnikával a zuhanásokat, akkor testünket fogja tépni ez a nagy zuhanás a húzódzkodóra visszafogva
• a nyújtó szabadon van, ami nagy szabadságot és biztonságot ad, tehát nincs mellette, előtte, vagy mögötte másik szer, eszköz, állvány, így engedve nagyobb teret érkezésnek repülésnek, leérkező szaltózásoknak.

Mit csinálunk ezen az eszközön?

Azt gondolnánk, hogy ez egy nagyon high-end probléma. Tehát ami csak az élsportolókat érinti. Hagy jegyezzem meg viszont, hogy virágkorát éri a street workout, ami az erőelemek mellett immár évek óta vonultat fel nehezebbnél nehezebb akrobatikus elemeket is. Mik is ezek? Ha egyszerűen kéne körülírnom, olyan repülő elemek, amik abból indulnak, hogy függeszkedve „hintázunk” a rúd körül majd a hinta mozgás egy végpontján, kihasználva a súlytalanság pillanatát vagy szaltót, vagy egész csavar vagy ezek keverékét hajtjuk végre a rudat elengedve. Ezután visszafogunk a rúdra, ami nem kis terhelés a testre nézve. Nem beszélve olyan – szintén a street workoutban is előforduló – elemekről, amikor körözünk a rúd körül és eközben, után hajtunk végre hasonló elengedés csavar/szaltó mozgás visszafogás kombinációkat.

Tehát nem, nem csak profiknak szól, hanem azoknak a street workout-osoknak is, akik már túljutottak a húzódzkodáson, és elkezdtek izgalmasabb trükkök után nézni a sportágban.

Fontos!

Azon sportolók, akik úgy döntenek, hogy ilyen jellegű mozgások gyakorlására szánják el magukat okvetlenül helyezzék előtérbe a biztonságot, testi épségük megóvása érdekében, mert itt nagyon komoly a tét, nagyot lehet zuhanni!

Miért?

Nem csak azért, mert konkrét sérüléseket lehet szerezni, hanem azért is, mert bármennyire nem érzi az ember a félelmet magában, nagyon is számít, hogy körül van párnázva gyakorlás közben.

Hogyan?

• Többet között a talajra mindenhova szivacsokat kell elhelyezni, sokkal nagyobb területre, mint gondolnánk.
• Ha lehet, legyen velünk szakember, edző, vagy valaki, aki szakavatott asszisztálásban
• Próbáljuk kipárnázni, speciálisan arra gyártott szivacsokkal magát a rudat és az az alatt lévő oszlopokat is.
• Csakis legfrisebb szellemi állapotunkban gyakoroljunk ilyen jellegű mozgásokat

A közös nevezőre helyező bevezetés után, szeretnék egy kimondottan ínyenc szakmai kutatást elővenni, ami a hobbi sportolóktól a profikig, mindenkinek tanulságos lesz és jó útravalóként szolgáló praktikus tudás a jövőben.

A kutatás címe: „Fogászár” – Egy ritka sérülésfolyamat a szertornában

A szertorna nyújtóján előforduló mozdulatok felsőtestre rótt terhelése gyakran fut ki csukló és kézsérülésekben.

A nyújtón egy speciális tenyérvédőt használnak a tornászok, amiben tartós anyagán felül, elhelyeznek egy kemény kis rudat a kis, gyűrűs és középső ujjak utolsó ujjpercénél, így bütyköt képezve. Ez mint egy beakadva a nyújtó rúdba segíti a stabilabb fogást.

Az úgynevezett fogászár vagy markolatzár/görcs jelenség habár nem gyakori, amikor előfordul sing és/vagy orsócsont töréshez vezethet a csuklóhoz közelebbi végen. Grip lock (maradva az eredeti kifejezésnél) akkor fordul elő, amikor a fogás távoli része (azaz az ujj) és a közeli része (azaz a csukló) érintkeznek egymással, ahogy megragadjuk a rudat. Amikor a kéz teljesen körülöleli a rudat a súrlódás következtében a fogás mégjobban rátapad a rúdra, amely ahhoz vezet, hogy a kézközép-ujjperci ízület (MCP) hajlított helyzetben marad. A tornász folytatja a körözést a rúd körül, ami a befeszült MCP helyzettel együtt olyan erőket mér a csuklóra, ami töréshez, ficamhoz és húzódáshoz vezet.

Amennyiben ez a jelenség rosszul van diagnosztizálva, abban az esetben a tornász akár egy évre is kieshez a formájából.

A tenyérvédő az MCP és ujjperci közeli és távoli ízületeit stabilan hajlított helyzetben tartja, ami segíti, hogy a tornász biztonságosabb szorítással tudjon manőverezni. A tenyérvédő növeli a fogás felületét, míg nagyobb súrlódást is biztosít körözés közben. A rossz gyártmányú, vagy öreg tenyérvédők is sérüléshez vezethetnek. Egy megnyúlt tenyérvédő tovább növeli a rúddal való érintkezés felületét, ami griplock-hoz vezethet.

Csekély kutatás vizsgálta ennek a jelenségnek a sérülési kórtörténetét. Egy 1990-es kutatás a a hosszú csöves csontoknak a diafízis és az epifízis közötti részét vizsgálva mutatta ki a tenyérvédő jelentőségét.

Egy 1988-as kutatás kimutatta azt is, hogy a tenyérvédő használata mellett is előfordul a csontos és porcos részek találkozásának helyénél sérülés. Megnövekedett csuklóterhelésre hívta fel a figyelmet a kutatás óriáskörözés közben a csupasz kézzel végzett körözéshez képest.

A griplock során az orsó és singcsont körüli szalagok is rándulhatnak, és ezen csontok csuklóhoz közelebbi vége törhet. A feszítő inak húzódása excentrikus szakaszoknál léphet fel, amikor belezuhanunk a mozdulatba.

10 éves periodus  alatt 38 gimnáziumi tornaedző jelentett 17 griplock sérülést, és 32 egyetemi tornaedző jelentett 21 sérülést. Habár 0,2%-os előfordulást dokumentáltak a kutatások a férfi tornában erre a sérülésre vonatkozóan, amikor megtörténik, akkor az gyakran egy nyitott műtétet jelent, legalább egy éves rehabilitációval kiegészítve.

2005-ben egy 17 éves tornásznál észleltek ilyen sérülést. Egy ödémát vettek észre az ujjak között, ami érintésre is komoly fájdalmakkal járt. A röntgen az orsócsonté és singcsot törését mutatta. Nyitott műtétre volt szükség, belső rögzítéssel, majd gyógyulás után 4 hónap súlyzós gyógytorna következett.

Megelőzés:

Mivel ehhez a sérüléshez gyakran a megnyúlt elöregedett, vagy nem jó méretű tenyérvédő vezet, folyamatos ellenőrzése javasolt ennek a sporteszköznek.

Forrás:

Grip Lock: A Unique Mechanism of Injury in Gymnastics population specific concerns Edgar V. Tabila, MS, ATC and Leamor Kahanov, EdD, ATC • San Jose State University